Olvasom a Szita Bence gyilkosságot. Nem kellett volna. Szerencsétlen gyerek.

A cikk címében benne van minden...

http://www.origo.hu/itthon/20130513-szita-bence-ugy-sirt-mint-egy-ozike.html

Hogyan juthat el ide valaki?

London.  1927.  Filmen.

      Színesben.

http://vimeo.com/7638752

Ilyenek szúrnak szemet, mint az aszfalt minősége... csak nézd!

Valami megváltozott: már a sokadik hozzászólásomat írom különféle blogokra, ahol dicsérek. Vagy a bejegyzést, vagy valamelyik hozzászólást. Most vettem észre, de tetszik. Lehet, megtartom :)))

Már keresem vagy egy hete, de egyelőre lövésem sincs... Olvastam valahol, ezer éve, egy beszélgetés leírását.

Csoportban voltak, beszélgettek valamiről. És a beszélgetés leírása azért ragadott meg, mert talált egy nagyon jó hasonlatot: Az a fajta eszmecsere volt, ahol a gondolatok úgy röppentek fel, mintha körben állnának, és egymásnak dobálnának egy labdát.

Az a fajta, mikor nem egymásnak feszültek érvek, érzelmek, jellemek; hanem az elindított gondolat kivirágzott, terebélyesedett és nőtt - és mindenki ebben segített. Az energiák szinergiába kerültek. Mindenki hozzáadta a magáét, újabb és újabb részletekkel gazdagítva az eredeti gondolatot, és egyre magasabb szintre hozva. Nem volt ebben a beszélgetésben semmi elfojtás, senkiben nem maradt bent semmi, ami kikívánkozott. Nem volt benne negatív rezgés.

Az író elmondása szerint egész sokáig tartott - ők is érezték, hogy most valami áldott állapotba kerültek, mikor igazán teremtenek valamit. Együtt.

A leíró azt is megfigyelte, hogy milyen könnyedén ment ez az egész. Nem fárasztó volt, hanem inspiráló.

Régen éltem már át ilyet. Nagyon is.

Te?

És milyen jó kis megemlékezés volt az Indexen Romhányiról. 30 éve halt meg.

Emlékszem, mikor apám először elkezdte szavalni A Teve Fohászá-t... iszonyatosan tetszett első hallásra is.

Aztán meglett a Szamárfül - és el is veszett, ma sem tudom, hol van.

De azért azok a sorok komolyak is voltak sokszor:

"Hernyó maradsz, bár fent keringsz./ Nem a szárny szab itt mértéket, hanem a gerinc"

ez is a felnőtt mesék kategóriája - csak máshogy...

Semmi korhatáros... Egyszerűen csak motivációs videókat nézegettem.

Amennyire melodramatikus, sokszor giccses dolgok ezek - annyira kellenek. A közhelyekkel, a százszor-hallottam-már-de-unalmas gondolatokkal együtt.

Mert van, hogy csak százegyszerre érzel rá. És közhelyek - mert alapigazságok.

Volt egy mondat: Do not be afraid to fail.

Ezt kell most megjegyeznem. Szerintem most ezért nem megy a változás. Pedig érik már.

Azt hiszem, megvan. :) A mai nap érdekes hozadéka.

Rohadt nehéz lesz, de legalább már látom a célt. Végül is egy életem van rá... :))

Jó volt ez a film. Ha volt türelmed kivárni a vontatott részeket - sok volt, bár szerintem inkább csak azért, hogy még egy amerikai is felfogja a szereplők hátterét - akkor olyan jó mondatokat és szituációkat adott, amiért érdemes volt megnézni.

És teli volt sugárzóan szép nőkkel. :)

A legdurvább a szexuális bűnöző volt (most ez a divat, ugye), akivel a szabadulása után közvetlenül kikezdett a reptéren egy csaj, olyannyira, hogy föl is hívta magához a szobájába...
Lehetett volna minden, de a srác tényleg nagy küzdelem árán (önmagával, mielőtt félreértenéd, a csaj azért annyira nem volt begerjedve :) ) nem csinált végül semmit, ellenállt a tökéletes alkalomnak - és felhívta a felügyelőjét, vagy minek hívjákját. Segítségért.

Azon tűnődtem, milyen fura dolog ez: legkevésbé sem neveznéd hősnek.

Pedig az volt. Ott, akkor, az volt.

És Anthony Hopkins meg Anthony Hopkins. Nagyon tud játszani.

Az a mondat azért ütött, mikor a hullaházban, a sikertelen azonosítás után úgy köszöntek el tőle, hogy viszontlátásra legközelebb....

Szóval adott emésztenivalót ez a film, na.

Az operatőri munka is klassz volt - imádom az ilyet, mikor valaki tud arcot fényképezni. Látszott, hogy élvezi.

Még pénteken voltam egy előadáson. Egy elég rokonszenves csaj tartotta erről:

http://vimeo.com/63457187#at=0

Saját ötlete, ő a CEO.

Na, neki volt egy mondata egy cikkről, ami engem nagyon megfogott, Erről, egészen pontosan:

http://www.sfchronicle.com/technology/article/Business-students-new-focus-startups-4419350.php

A cikk arról szól, hogy San Francisco az üzleti diplomát szerezni kívánó egyetemista fiatalok egyre többjének már van valami vállalkozása, vagy a diploma után már közvetlenül kezd saját maga valamit.

Mert ott az olyan természetes dolog, mint, mondjuk, az önkéntes munka.

Azóta is sokat jár ezen az agyam. Persze, tudom, itthon nem jó vállalkozni.

De akkor is...

Most olvastam egy bejegyzést itt.

Csak két dolog: a magyar Szentkoronával felszentelt királyok NEM apostoli fejedelmek voltak - hanem apostolok.

Így, ahogy írom.

És ezért - ez a döbbenet - a világon EGYEDÜLIKÉNT joguk volt megvétózni a konklávé által megválasztott pápákat.

Érdekes dolog ez a magyar Szentkorona-tan. És ennek a fényében kell ítélni, mikor a szlovák nemzeti idegenforgalmi iroda standján a Szentkorona gagyi, műanyag másában sasszézik az agyatlan hostess.

Itt, Budapesten, a BNV-n...