Ritkán voltam mostanában - pedig többet kellene.... MOst is csak beugrottam, hogy idézzek valamit, ami fontos:

"A legszegényebb tömegek és az elit tagjai együtt vonultak Mubarak rendszere ellen, keresztények és muszlimok közösen. Sara azt mesélte, hogy a legszegényebbek beálltak az első sorokba (ahol az életüket kockáztatták) és tudatosan hátrább küldték az magasan iskolázottakat, mondván, rájuk még szükség lesz a forradalom után, az új rendszer felépítéséhez. Lehet, hogy csak egyszer történt ilyesmi, amit Sara épp hallott, lehet, hogy százszor, de egyetlen egyszer is fájdalmas ez a gondolat."

és szép. Jó ilyet is hallani a nők megerőszakolásának hírei mellett...

Jó lenne, ha össze tudnának hozni valami normális országot...

itt a cikk:

http://hallgatoihalozat.blog.hu/2013/07/05/a_kairoi_forradalmarlany_imadkozik_a_demokraciaert

Amerikát lehet szidni kismillió dologért. Tényleg.

Azon kevés dolog egyik, ami miatt feltétel nélkül tisztelni lehet, az az, hogy a gyerekeiknek csapatszellemet és legtöbbször fair play-t oktatnak.

Igen, igaz ez akkor is, ha felnőttként már nem úgy játszanak.

Egy dolgot mutat ez: hisznek benne. Még mindig.

És mi, magyarok? Mikor hittünk abban, hogy a becsületes munka meghozza gyümölcsét?

Őszintén!

Egy jó ideje nem voltam. Igazából lett volna mondanivalóm, sok minden történt - magammal nem voltam kibékülve.

Dolgozom rajta :)

Szóval találtam egy sorozatot - egy régebbi kedvenc dalom feldolgozása vezetett oda. Megdöbbentem: eddig az összes szám, ami hallható volt benne, a kedvencem... És a legjobb, már az első percekben, az első szereplő első mondatánál megvett...

Isten áldja az INternetet :)

Most találtam, és már ezerrel belezúgtam a srác mostani zenéjébe. Megvan az az érzés, mikor megpillantasz valamit, és beleborzongsz, mert tudod, ezt kerested már egy jó ideje?

Na ez most olyan nálam. Egész délután ez megy...

És olyan intelligensen fotózott, szép klippjei vannak - és csakazértis berakom. Mert egyszerre aranyos és szexis. :)

 Csak tudnám feledni az első, hosszúhajú, műmájer, montis (!) biciklisfutár klippjét...

UPDATE: a zene és klip változatlanul nagyon faja - csak közben kiderült, hogy a számért Will Pharrel felel igazából.

Van egy novella. Már régen olvastam. Valahogy úgy szól, hogy Isten a kedvenc angyali közül ki akar jelölni valakit, akinek az lenne a feladata, hogy az embert kísértse. Szembehelyezkedve Istennel.

Hogy az ember ily módon gyakorolhassa szabad akaratát.

Senki nem vállalja el, hisz szeretik a teremtőjüket, de végül valahogy Lucifer arkangyal mégis beleegyezik - mert annyira szereti az Urat

Társai sírva búcsúztatják, mert tudják, számára már nem lesz visszaút a Mennybe, soha.

A novella utolsó képe az, hogy Lucifer a Mennyország bejáratánál üldögél a lépcsőn egyedül, mint egy sötét árnyék, és hallgatja, amint volt társai, az angyalok, bent, neki énekelnek.

Nem tudom, hogy jutott szembe.

Update: És nézd, mit találtam (Popper egyik könyve utalt rá, onnan találtam oda):

I Kir. 22.:

18. Izrael királya Jehosafáthoz fordult: "Hát nem megmondtam, hogy sose jövendöl nekem jót, hanem mindig csak rosszat?"
19. De az folytatta: "Halld hát az Úr szavát: Láttam az Urat, a trónján ült, az egész mennyei sereg ott állt a jobbján és a balján.
20. S azt mondta az Úr: Ki veszi rá Achábot, hogy hadba vonuljon és Ramotnál, Gileádban elessen? Az egyik ezt mondta, a másik azt mondta,
21. míg végül az Úr elé állt a lélek és így szólt: Én veszem rá. S az Úr megkérdezte: Milyen úton-módon? Hogyan?
22. Elmegyek - felelte -, és a hazugság lelke leszek a prófétái ajkán! Erre azt mondta neki: Vedd hát rá, hiszen képes vagy rá! Csak menj, és tedd meg!"

Érdekes, nem?

Mára. 

http://youtu.be/qUrkh74MYzM

Bor, mámor, napsütés... Sena-ba beleborzongtam, annyira jó, színes, telt hangja van.

Az első pillanatokban le sem esett, hogy magyarul énekel. Nagyon jó.

Érdemes eltöprengeni, hogy mi lett volna, ha ezt küldjük az Eurovízióra, és nem a metroszexuális hipsztergyereket. Szerinted milyen szinten tarolt volna?

Bár nem tudom elképzelni, hogy oda törekedtek volna... :)

Hallgasd!

10. lett. Közben nézegettem a kibontakozó sztorit: annyira tipikusan magyar.

Hamis volt, nem tud énekelni, nem ért a zenéhez, béna volt az első koncertje, borzasztó okosnak gondolja magát a Facebook oldalán, bölcsész, nyálas - és még sorolhatnám. És akkor maga a szám, ami férfiatlan (az), unalmas, nem rádiókész - stb.

Miért nem tudunk mi elfogadni embernek - embereket? Hogy mindenkinek vannak nem szimpatikus tulajdonságai - is. És ha már egy ember képvisel minket valahol, akkor miért nem tudunk neki egy emberként szorítani? Akkori is, ha nem bálvány - csak egy srác az utcáról. Ha már ő van ott. Persze, mi jobbat tudnánk, jobban tudnánk :) - de ha már őneki sikeredett...

Olyan kisstílű irigyek vagyunk, akik a közös önsorsrontásig görcsölünk azon, hogy azok, akik lehetőséghez jutottak, akik kicsit előbbre jutnának, azokról bebizonyítsuk valójában sokkal rosszabbak, mint mi.

Ahelyett hogy meglátnánk benne, hogy ezek szerint nekünk is nyitva áll a kapu.

Ez a magyar átok, nem más. Lépjünk már túl ezen.

Ui.: Szoknom kell még ezt a túlbonyolított felületet. elfelejtettem élesíteni ezt a bejegyzést :))

Mikor Hillary egy elhúzódó sajtótájékoztatón, eszméletlenül unva a banánt, és kb. 200-adszor megkapva a kérdést, miért mászta meg, amit, azt találta válaszolni, hogy "Mert ott volt!", akkor a szemtanuk elbeszélése szerint semmi patetikus, átvitt stb. értelme nem volt, hanem csak pontosan az, aminek szánta: Cinikus jelzés, hogy legyen már elég a hülye kérdésekből...

Na, ebből nőtt ki aztán a minden fölösleges, önző, pazarló emberi viselkedést megmagyarázó mém... Megértem (tényleg) hogy miért megy valaki szórakozásból - mert abban egyetértünk talán, hogy itt semmiféle kényszer nem játszott - életveszélyes helyzetekbe - azt viszont nem, hogy miért szükséges ehhez olyan helyekre menni, ahol az embernek nincs sem keresnivalója, sem értelmes indoka, hogy ott szemeteljen, romboljon - legyen.

Azt meg pláne nem, mitől lesz ettől hős vagy példakép. Önmagadat otthon is legyőzheted, fölösleges letiporni hozzá szent helyeket...

"...A hegyek közt valamilyen módon közlekedni, átkelni a hágókon,
folyóvölgyeken, természetesen elkerülhetetlen dolog, és ehhez is elég jó
hegymászónak kell lenni. De céltalanul zaklatni a hegy istenét,
unalomból felkapaszkodni a hátára, mászkálni a fején, zászlót tűzni rá,
majd lelkesen ünnepelni magunkat a diadalért, ez a Himalája lakóinak a
szemében istentelenség, sőt istenkáromlás. És valljuk be, nincs is
semmi értelme. Nem kell felülkerekedni, nem kell legyőzni a hegyet, a
természetet ahhoz, hogy jó viszonyba kerüljünk vele. Ez csak a nyugati
ember rögeszméje. Épp a Himálája kultúráiból tanulhatnánk meg végre,
hogy a kölcsönös tisztelet méltóbb és reménytelibb viszonyt ígér. Csak
már nem biztos, hogy ez mindenütt kialakítható, vagy ahol elrontottuk,
visszaállítható. Még Indiában sem biztos. Szimla városa mellett például
lefejeztek egy hegyet, hogy leszállhasson rá a repülőgép. Nincs csúcsa,
levágták róla, ma már csak egy halott csonka csúcs az eleven tájban.
Ezzel a heggyel lehetetlen többé baráti viszonyba kerülni. De a többi
még vár. Bízik az emberben."

Sári László: A Himalája arca.

Szívemből szól.

Reggel szólt a rádióban - és olyan mosolygós napom lett tőle. És belement a bugi a lábamba :)
http://youtu.be/VFAHKSkZVAw

Tudod, azért kipróbáltam volna. Ott, Amerikában: nagy autók, a benzin nem téma, munka van, az AIDS a kanyarban sincs, a nemibetegségek jól kezelhetők és pénz is van. Ja, és hit is van, hogy ez az ország erős, itt biztonságban vagyunk.

A Rock&Roll hajnala. Fantasztikus lehetett.

Kicsit sajnálom, hogy nekünk nem jutott ilyen zenei forradalomból. Mert az olyanok, mint a Bonanza nem volt az, messze nem.

Meg is nézem a Grease-t megint valamikor. :)))

http://index.hu/kultur/2013/05/14/amputaltak_angelina_jolie_melleit/

Valamilyen szinten a testéből él. És mégis így döntött. Még akkor is, ha nem simán amputálták, hanem mesterségesen pótolták, csak pár heg látszik.

Erős nő. Tetszik.