Jó volt ez a film. Ha volt türelmed kivárni a vontatott részeket - sok volt, bár szerintem inkább csak azért, hogy még egy amerikai is felfogja a szereplők hátterét - akkor olyan jó mondatokat és szituációkat adott, amiért érdemes volt megnézni.

És teli volt sugárzóan szép nőkkel. :)

A legdurvább a szexuális bűnöző volt (most ez a divat, ugye), akivel a szabadulása után közvetlenül kikezdett a reptéren egy csaj, olyannyira, hogy föl is hívta magához a szobájába...
Lehetett volna minden, de a srác tényleg nagy küzdelem árán (önmagával, mielőtt félreértenéd, a csaj azért annyira nem volt begerjedve :) ) nem csinált végül semmit, ellenállt a tökéletes alkalomnak - és felhívta a felügyelőjét, vagy minek hívjákját. Segítségért.

Azon tűnődtem, milyen fura dolog ez: legkevésbé sem neveznéd hősnek.

Pedig az volt. Ott, akkor, az volt.

És Anthony Hopkins meg Anthony Hopkins. Nagyon tud játszani.

Az a mondat azért ütött, mikor a hullaházban, a sikertelen azonosítás után úgy köszöntek el tőle, hogy viszontlátásra legközelebb....

Szóval adott emésztenivalót ez a film, na.

Az operatőri munka is klassz volt - imádom az ilyet, mikor valaki tud arcot fényképezni. Látszott, hogy élvezi.

Szerző: kis Vuk  2013.05.01. 16:33 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://azutalenyeg.blog.hu/api/trackback/id/tr495259926

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása